Fórumok - Legkedveltebb hozzászólások
A listában a 100 legkedveltebb, a legtöbb piros szívvel jutalmazott hozzászólást láthatod az elmúlt 30 napból.
Vagy nem.
Anyukám soha nem dohányzott, alkoholt csak ünnepekkor ivott, nem volt túlsúlyos, fiatalon szült és szoptatott, mégis mellrákja lett, és belehalt. Valószínűleg én is érintett vagyok, és mivel anyunak fiatalon lett mellrákja, valószínűleg örökletes.
Apukám tizenéves kora óta masszív dohányos, szereti az alkoholt, 30 évvel ezelőtt kigyógyult a tüdőrákból, 70 évesen a tüdőembóliából, mindig magasról tett az orvosi utasításokra, és még mindig itt van, kertészkedik, barátnője van stb.
De említhetném azt a hivatásos sportoló barátomat is, akinek semmilyen rossz szokása nem volt, 38 éves korában mégis elvitte a gyomorrák.
Ha nem elég az embernek, hogy az egyik lehető legrosszabb betegséggel diagnosztizálták, még azt is megkapja az arcába, hogy ő a hibás... Légyszi, ezt ne.
Nem, erről nem tehet az ember, de arról igen, hogyan kezeli ezeket a helyzeteket.
Érdemes ebben fejlődnöd.
Ugyanis az illető asszonynak semmi köze ahhoz, hogy neked milyen komplexusaid vannak a szegény háttered miatt. Mindezt neked kell megtanulni kezelni érzelmileg, és tájékozódni az illemszabályok és a világ sokszínűsége tárgyában. Menni fog!
"Senki, egy vendégségben lévő sem fog a hűtőben, a tűzhelyen, a lábasokban kaja után kutatni, ha megéhezett."
Nem is erről volt szó. Idézem:
"hozott dobozokat mindennek, és rám bízta, hogy szedjek magamnak olyat és amennyit szeretnék"
Ez azt jelenti szvsz, hogy a feltálalt ételből (pl. tálra kitett húsfélék, köretek) "kellett" magának szednie.
"Fel sem fogták sokan miről ír és rögtön lerángattátok (magatokhoz). Igen, ez a "feltételezett jószándékot" tükrözik a bejegyzések."
Ez igen lekezelő.
Nincs arra kőbe vésett illemszabály, hogy ki mint csomagol maradékot a vendégének. Ha már az illemre ekkora hangsúlyt fektetsz...
Vedd úgy, hogy jóindulattal állt hozzád. Igen, ilyen közeliként kezel. Nem tukmált rád semmit, egyszerűen megadta a lehetőséget: szedj magadnak abból, amit szeretsz, annyit, amennyit akarsz. Ez egy gesztus volt feléd.
Furcsállom, ha szerinted "ez egy elég rossz bemutatkozás volt."
Szerintem nem volt rossz bemutatkozás. A reakciód furcsa.
Nem foglak csak ezért kövezni, a kövér ember sosem volt szép látvány ez tény de attól még létezik, ha tetszik nektek ha nem... :-)
Tisztában vagyok azzal is, hogy sem a Nike, sem más márka nem pusztán jófejségből hirdet velünk hanem mert észbe kaptak túl nagy üzleti rést hagytak ki eddig.
A bodypositivity ami jelenleg zajlik nekem is sok, sok influenszer akarja azt mutatni, hogy egészséges kövérként élni, nem, valóban nem az DE, azért engedjétek már meg nekünk, hogy ne bújjunk el valami bunkerba ezért és mondjuk tudjunk sportruházatot venni a mozgáshoz pl.
Tudod sokan emiatt az előítélet miatt nem mernek pl konditerembe járni. Engem ilyen téren ez nem érint, letojom ki mit gondol rólam de gondolni egy dolog, kimondani pedig megint teljesen más.
Jóérzésű ember nem szól meg senki sem a kinézetéért.
Én fővárosi vagyok és pizzának ejtem. :D :D
De amúgy megfigyeltem, hogy ha pidzát eszem, akkor az sokkal kifinomultabb dolog, azt lehet késsel-villával, ha meg pizzát, akkor két kézzel tolom befelé az orcámba :D :D :D
nehogy komolyan vegyen bárki is :D
Nem volt szándékomban kotnyeleskedni, most is csak a tisztánlátás végett írom, mert gondolom, nem tudsz róla: J...t a fia tud arról, hogy létezik ez a fórum. Egyszer írt ide, ha jól emlékszem, a saját nevével írta alá a hozzászólását, és ha jól rémlik, mintha azt is odaírta volna, hogy "utazó".
Szóval semmi olyat nem oszt meg J...t, ami nem publikus.
Ezt erre fel mondom, amit írtál: "Adj neki több szabadságot, kezeld bizalmasabban a privát szféráját."
Szóval, a fia szabadsága megvan, és annyi betekintés van a fiú privát szférájába, amennyi belefér.
Nem kioktatásként írom mindezt, ne érts félre, kérlek. Annyi a félreértés a fórumokon, csak kapkodom a fejemet. Itt pedig egy darabig tényleg a béke szigete volt. Maradjon így!
Zsófi tízen éves, cserfes kislány volt. Imádta az állatokat és nagyon féltette őket. Mentett minden kis élőlényt, akit csak tudott. Mikor sok eső volt, s a járdákon megjelentek a giliszták, amennyit csak bírt, visszatett a fűbe.
Képes volt sérült állatokat hazavinni és gondozni. Anyukájával sűrűn látogatták a menhelyet. Ha találtak kóbor kiscicát, vagy kiskutyát, bevitték. Szíve szerint ő minden állatot befogadott volna, de tudta, hogy ez nem lehetséges.
Már így is sok állatuk volt otthon. Amire még nagyon vágyott, azok a pintyek voltak. Anyukája, mikor már nem bírta könyörgését, igent mondott. Egy közeli állatkereskedésben próbáltak szerencsét. Zsófi nagyon izgatott volt. Mikor beléptek, sok kis állattal találták magukat szemben. A kislány tudta, hogy nem lesz könnyű a választás. Egyik szebb volt, mint a másik. Az eladó, mikor megkérdezte tőlük, hogy mit szeretnének, Zsófi elmondta kívánságát. Fiatal pintyeket szeretne, hozzá megfelelő kalittal. Sok kis madár jöhetett számításba. Szép madárkák voltak, félénkek, s rémülten repdestek. A kislány már éppen mutatott volna egy nagyon bájos kis párra, mikor is észrevett a pintyek mellett egy kisebb kalitot. Egy zöld kis papagáj volt benne. Egyedül, s szomorúan üldögélt a kis fán. Zsófi odafordult az eladóhoz. Ő miért ilyen szomorú kismadár? Az eladó egy pillanatig tanácstalanul álldogált, hogy megmondja e a kislánynak az igazat. Majd úgy gondolta, elmeséli a kismadár történetét. Idős nénié volt, ötéves Katalin papagáj. Nagyon szerették egymást a gazdival, de a néni meghalt. A család behozta ide a madarat, mert ők nem tudták volna gondozni. Még beszélni is tud, egyedül volt, nem volt párja. Az óta szomorkáson üldögél a kis fán.
Zsófiban előjöttek a mentési ösztönök. Tudta, hogy a pintyek mellé nem viheti haza a kis papagájt, ezért választania kell. A kis pintyek vidámak, fiatalok, biztos találnak maguknak szerető gazdit. A kis papagáj meg szeretetre szorul. Ekkor anyukájához fordult. Ezt a kismadarat szeretném, majd én felvidítom. Lesz új gazdija, ki szintén szeretni fogja.
Anyukája elmosolyodott. Nagyon büszke volt kislányára.
Te bankban dolgozol?
Magyarországon a bank szereti hatóságnak képzelni magat:evidenciának veszik, hogy náluk van az ügyfél, meg hogy bármilyen feltételt le lehet nyomni a torkán.Épp most ugranak meg az eddig is kimagaslóan nagy banki ktg-ek, számlavezetési díj, stb.
Kihasználják azt is, hogy a legtöbb ember berzenkedik a bankváltástól, mert körülményes.Főleg a “legpatinásabb” hárombetűs bank gondol úgy az ügyfeleire, mint fejőstehenekre: ők már megvannak, pipa, nem kell kepeszteni értük, halálukig itt maradnak.Munkám miatt volt, hogy személyes megbeszélésen voltunk náluk, ahol a marketingesek szó szerint a fejőstehén hasonlatot mondták.(A BCG mátrix egyik kategóriája a fejőstehén)
De egyszer csak kihal majd az a generáció, aki azért ragaszkodik ehhez a hárombetűshöz, mert “állami”, meg “biztonságos”....
Én nem fizetek előre.
Munkadíjra kizárt dolog, az anyagot (csempe, klotyó) meg megveszem én. Apróságokra, mint pl szilo meg ilyesmi, legyen már pénze, ha vállalkozó.
Ilyen feltételek esetén másik szakit keresnék.