Csak én nem szeretem a karácsonyt? (beszélgetős fórum)
azert akkor egy vagy a szazbol. Nekem ahany ismerosom Eva, Istvan, vagy Karacsony korul szuletett, az mind panaszkodik, hogy elnyomja a Karacsony az o unnepuket.
Alapjaban egyetertek sok mindennel amit mondasz, csak ugy tunik, hogy neked " muszaj" karacsonyt unnepelni, meg boldognak lenni (kihozni belole a maximumot.
Ellentetben ezzel masok meg azt mondjak, hogy nekik nem. Ez is csak 2-3 nap az evbol. Nem ezen mulik az eves boldog vagy boldogtalansagunk.
Szerettem anno igazán...de már nem az igazi. Főleg, hogy a testvérem, csak aznap tud hazajönni és akkor is, ki tudja mikor...pedig neki aznap van a szülinapja. xD
Meg régebben összeült a család-család, uncsimék, nagyi...most már le se szarják a fejünket.
Szeretném ezt a karácsonyt boldognak érezni!
Már 24.-én éjjel szépen kiöltözve elmenni az éjféli misére,megnézni azokat a boldog gyermekeket akik "készülnek"erre a napra,akik szavalnak,énekelnek.
Aztán a családommal együtt 25.-én ismét elmenni a templomba,átölelni áldott állapotban lévő menyemet,megszorítani drága FIAM hatalmas kezét..és hálát adni,lehajtott fejjel egy imát mondani..
Így lenne igaz a KARÁCSONY!..Van köztetek aki velem tartana??
Szerintem Karácsonykor születni valahol szép dolog..mamádnak biztos örömteli nap volt..
persze,ha elfelejtik,vagy egy kalap alá veszik,az nem eshet túl jól..
gyerkőc korodban mikor felvetetted mi volt a reakció?
... hát akkor elég demagógan ünnepelek már régóta... :) ... és az, hogy kikkel ünnepelek az is rajtam múlik..., de lehet, hogy azért mert már nagylány vagyok. :) ... hja, és senkit nem haragítottam vele magamra... ugyanis a szeretet valóban nem azon a 3 napon múlik. :)
Nekem meg a névnapom van akkor...hm... sose zavart... :)) ... még így is azt mondom, hogy talán adottság kérdése, hogy mitől vagyunk morcosak és mitől nem... szóval lehet, hogy ami az egyiket a plafonig húzza fel, az a másiknak meg se kottyan, én inkább itt látom a probléma gyökerét... deeeeeeeeeeeee ettől Te még láthatod máshogy... és mások is... és mindenki... . :)
Már megbocsáss, de demagóg duma, hogy „minden ünnep arról szól, amiről Te akarod(/ Ti akarjátok), mert a Te ünneped”.
Egy összejövetel milyensége nem egy emberen múlik, hanem azokon is, akik ott vannak!
Nekem nem tud igazán boldog lenni a karácsony, mert akkor van a születésnapom, ami mindig csak mellékes esemény, ha ugyan el nem volt felejtve, mint gyerekkoromban is oly sokszor. S ha ezt fél évszázad alatt nem tudtam megemészteni, akkor a hátralévő rövid idő alatt aligha fogom.
Nem akar itt senki semmit más nyakába varrni, csak éppen mindenki elmondja, neki miért nem felhőtlen ez az ünnep.
Én sem szeretem már...
Mióta elanyagiasodott az egész ünnep. Pénzhiány miatt nincs önfeledt mosoly nagyon sok családban szentestén. Talán e miatt már nem is tud összejönni a család. Miből utazzanak? Miből vegyenek ajándékot? Sokaknak még ételt is nehéz tenni az asztalra.
Biztos van jópár gyerek, akik még karácsonyfát sem látnak majd...
Nem szeretem a karácsonyt úgy, mint régen.
Ilyen dícséretet még nem kaptam :)))
Köszönöm!! Ezért imádkozom!!
Hogy szupernagyi lehessek...
Mindenesetre én örülnék,ha nekem ilyen mamám,nagyim,anyósom,vagy nagynéném lenne,mint Te!
Minden jót!:)
Én szerettem mindig is.
De, ez az undorító hisztéria és felhajtás, ami körülötte van, már-már elviselhetetlen.
Emlékszem, október közepén éppen bevásároltam az egyik kedvenc boltomban, majd a sorokat végigjárva észrevettem, hogy már kirakták a csokimikulásokat... OKTÓBER KÖZEPÉN. Miért?
Aztán, valamikor novemberben pont az egyik Tescoban voltam, amikor arra lettem figyelmes, hogy csak karácsonyi zenék ömlenek a hangszórókból. Könyörgöm, miért???
Már most úgy vagyok, hogy alig várom 24-ét, hogy ez a hiszti megszűnjön. De az ismerőseim is ezt mondják, hogy gyakorlatilag ezzel megölik a vágyat, a karácsonyi hangulatot, a készülődés örömét.
Az anyagi vonzatáról inkább nem is írok...
Még hiszem azt, hogy lesznek szép karácsonyaim. Hogy süthetek-főzhetek az unokáimnak,
díszíthetem a fát,
süthetem a mézeskalácsot,
leülhetünk az asztalhoz,
játszhatunk együtt,
sétálhatunk békésen az esőben,
megtaníthatom őket szép adventi, karácsonyi énekekre...;
és csak képletes figyelmességet adunk egymásnak.
Érdekes dolgok ezek, és szeretem olvasni az írásokat, mert így látja az ember, hogy mik lehetnek az okai annak, hogy vannak, akik nem szeretik a karácsonyt.
Nálunk úgy volt, hogy amíg otthon éltem (28 éves koromig), addig mindig szép és meghitt volt. Apám, anyám, tesóm, én. Persze, nem volt ebben semmi pátosz, meg eljátszott dolgok, csak éppen valahogy a karácsonyi ünnepekbe mindannyian "beleadtuk", amit tudtunk, és szép, jó emlékeim vannak (tesómnak is, mert nemrég pont beszélgettünk erről).
Aztán férjhez mentem, idekerültem a férjemékhez, ő a két kamasz gyerekével élt özvegyen. Hát, őszintén, én még ilyen pénz centrikus hozzáállást nem láttam, sajnos, mint az ő gyerekei. Az ember azt hinné, hogy egy családban, ahol Édesanyát veszítettek el, ott teljesen más az értékrend. HÁt, más is volt, csak éppen a rossz irányba: az volt a lényeg, hogy mi mennyibe került, hogy Adidas vagy nem, hogy mekkora, hogy mennyi.
Nem akarom ragozni:(((( Komolyan, én akkor pár év alatt nagyon megutáltam a karácsonyt.
Közben lett közös kislányunk is, miatta eljátszottam, hogy hú de jó és szép, de lelkileg semmi jó nem volt benne nekem.
Így volt ez négy évvel ezelőttig, amikor is már egyre feszültebben vártam a karácsonyt.
Mert tetejébe mindig csak mi (férjem és én) adtuk bele a lelkünket is, a két akkor már huszonéves gyereke fizikailag sem segített semmit, és tetejébe ugyanolyan bunkók és ellenségesek voltak velem (és az apjukkal is), mint máskor.
És akkor rájöttem, hogy ha nem akarom, hogy így legyen mindig, akkor új alapokra kell helyezni a dolgokat:Döntést hoztam: mi hármasban karácsonyozunk, a közös karácsonyozásnak vége. Ők már jópár éve nem laknak velünk, úgyhogy csak azért nem kell, hogy idejöjjenek, hogy elrontsák a mi ünnepünket is.
A férjem belátta, mert nagyon szeret engem, és látta, hogy csak szenvedés nekem a dolog.
Persze, lehet, hogy valaki ezért elítél, de ami egész évben nem működik, az miért működne már karácsonykor??:(((
Sokan mondják, hogy nem csak addig a három napig kell szeretni egymást. Ez oké.
Én meg azt mondom erre, hogy ha valaki még arra a három napra SEM tud viselkedni, normális, emberi hozzáállást tanúsítani, azzal miért osszam meg pont a karácsonyomat.
"Alapjáraton gyűlölöm ezt az ünnepet, mert már régen elvesztette az eredeti jelentését, már csak a vásárlási őrületről szól. "
syria, ugyan tőled idéztem, de minden ünnepet leszólónak üzenem....
... minden ünnep arról szól, amiről Te akarod(/ Ti akarjátok), mert a Te ünneped... a Te hétköznapod... ha Te nem tudod széppé és meghitté tenni, legalább ne varrd más nyakába!
Cupp.... szép adventi második vasárnapot!
Félreérthetően fogalmaztam. Nem azzal van a baj, ahogy ők csinálják, sőt, semmi kivetni való nincs benne!
Alapjáraton gyűlölöm ezt az ünnepet, mert már régen elvesztette az eredeti jelentését, már csak a vásárlási őrületről szól.
És ahogy itt olvasom, sokaknál ez a családi összejövetel teremt alkalmat a kiadós veszekedésnek, békétlenségnek. Szerencsére nálunk nincs így, mindenki tud viselkedni.
Sőt, annak ellenére, hogy 20 éve külön élek a férjemtől, az egyik húgáéknál (nem annál, aki most lett özvegy) minden évben összejön a család, ahol én is szívesen látott vendég vagyok, s ott mindig is nagyon is jól éreztem magam. Bár mostantól fogva már ez sem lesz az igazi, mert a fő-fő mókamester már az angyalokat röhögteti.
Én vagyok az egyetlen gyermekük, a fiam az egyetlen unokájuk, mégis... le se merem írni, hogy milyen "élményeim" vannak... de "nem engednek el"... és az jut eszembe, hogy ha a következő karácsonyra már elmegy valamelyikük??
(78, 88 évesek) Mégis az én életemet nyomorítják meg lelkileg. Nincs szeretet, törődés, figyelmesség, béke.
olyan szomorú olvasni, hogy sokan nem szeretik a karácsonyt...
mikor gyerek voltam, az apám totál elrontotta az összes hangulatát(amikor már kamaszként ebből érzékeltem valamit) ha pontban 6kor nem volt vacsi, állandóan kiabált...szép dolog szenteste...aztán mikor férjhez mentem, a férjem szülei totál megsértődtek volna, ha szent este nem megyünk be hozzájuk(külön éltünk), én meg ezen mindig kiakadtam, mert a férjemmel kettesben szerettem volna karácsonyozni, nyugodtan stb, és hiába főztem estére, mivel "csak" beugrottunk anyósékhoz naná, hogy enni is kellett, így az én vacsim mehetett a szemétbe...elég szar érzés volt. (hiszen ki bír 2x vacsizni?), ráadásul igazságtalannak tartottam, hogy az én szüleimhez meg nem ugrottunk be, mert akkor tényleg az egész szent este egy rohanás lett volna..
mikor megszületett az első gyerekünk, azt mondtam én nem fogok rohanni a fadíszítéssel, majd rohanjak a gyerekekkel anyósékhoz...így kitaláltam, hogy nálunk lesz a 24.este, és szépen a nyagyiék jönnek hozzánk, így mindnekinek a kívánsága teljesült, férjem szülei láthatták a gyereküket szent este, én nyugodt voltam, mert a mi vacsinkat ettük, és senki nem szólhatott, hogy mikor lesz a vacsi(ha nem 6kor van, az apukám itt nem mer morogni:)). Ráadásul már minden ajándékot megveszek legkésőbb november végére, a karácsony előtti közvetlen nagybevásárlást is elintézem minél előbb, hogy elkerüljem a tömeget, a lökdösődést, stb Már 2 héttel előbb kész a nagytakarítás, előtte nap kész a takarítás, így aznapra mindössze a fát kell díszíteni, amíg a gyerekek a nagyiéknál vannak és a vacsit megfőzni. (A sütiket meg már előző napokban esténként szépen megsütögetem, amikor alszanak a gyerekek)
Amióta ez így van, imádom a karácsonyt, és van időm a gyerekekkel barkácsolni, velük csináljuk a díszeket a lakásba és idén a fára is az ő munkáikat fogom tenni(ma pl só-liszt gyurmából csináltunk formákat) és olyan jó látni őket, hogy örülnek ennek, alig várják már a nagy napot.
de pl a tesóm utálja ezt a napot, mert szerinte milyen baromság, hogy ekkor "kell" megajándékozni egymást, szerintem ez hülyeség, mert ez nem erről szól, ráadásul utálja, hogy nem készülnek el időben a takarítással és a főzéssel és még a fát is díszíteni kell...hát ez nekem sem fért bele 1 napba, nem is kell...
szerintem aki nem szereti a karácsonyt, kerülje el a hisztériás tömeget, a zsufit, és örüljön a szeretteinek, amíg lehet(a z élet úgyis nagyon rövid, sajnos)..